Eleinte csak a városról akartam írni, mert hallottam, hogy hegyek lábánál fekszik egy hatalmas tó partján és nagyon szép... és valószínűleg azért is, mert el akartam kerülni a kényszert, hogy beszámolót írjak, amikor egy film- vagy animációs fesztiválon vagyok. De az esemény mindenképp megér egy pár szót...
Szerencsére most nem kell kitérni a hivatalos dolgokra, nem kell dokumentálódni, interjúzni, értékelni a mezőnyt. Ezekről bárki értesülhet sok-sok megbízható, hivatalos forrásból.
Nekem - aki csak észrevétlenül jártam-keltem a tömegben - az maradt meg, hogy este 8 és 9 között, amikor nincs vetítés, az emberek kivonulnak a fesztiválhelyszín melletti hatalmas füves területre, a tó partjára, piknikes vacsorára. Helikopterből nézve ilyenkor a zöld szín tarkára vált (elég vicces volt, amikor első nap üzenetet kaptam egy megbeszélés céljából a következő szöveggel: „a füvön vagyok, eszem, te?” a válasz pedig: „hát én is valahol itt” – de nem találkoztunk...). Az óriási vetítővászon és színpad előtt pedig egy másik tömeg egy betanult táncot gyakorol, mindenki egyszerre mozog.
Meg az, hogy a közönség cuppog és papírrepülőket dobál a vetítés kezdete előtt – ez is régi hagyomány lehet, a szpotban is benne van. Meg egyáltalán, hogy milyen lelkesek a nézők... már a szpotnak is ujjonganak, tapsolnak, bekiabálnak a megfelelő helyen (tudják, hogy hol kell), a sokadik vetítés alkalmával is. Mint a bábszinházban, amikor egyszerre ordít az egész gyereksereg, hogy "vigyáááázz, ott van, a háááátad mögött!"
A városban engem továbbra is a régi, színes, zsalus mézeskalács-házikók ejtenek rabul. Nem tudom, milyen lehet, amikor nincs fesztivál, most a központban az emberek fele akkreditációval a nyakában szaladgál. Illetve, dehogy szaladgál, csak nyugisan sétál. Át a piroson is, tömegesen, de annyira zavartalanul, hogy nem is értem, az autók/buszok hogy vergődnek át a fő fesztiválhelyszín körüli utcákon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése